Magyar
A magyar jogszabályok szerint alapesetben minden jövedelem után adózni kell és a vagyonszerzés után illetéket kell fizetni. Vagyis egy ingatlan vagy gépjármű eladása után a régi tulajdonos adózik, az új pedig illetéket fizet. Ezek alól persze egy sor kivétel van, de a kiindulás minden esetben ez. Az adó kérdése viszonylag egyszerű: a jövedelem után adózni kell és pont.
Az illeték ennél bonyolultabb: az illetékfizetéssel az állampolgár arányosan hozzájárul az állami és társadalmi feladatokhoz, vagy az ügylettel kapcsolatos intézni valót finanszírozza, útlevélkészítést, válást, és a vagyonátruházás tényét.
Vagyonátruházási illetéket jellemzően autó és lakásvásárlás után kell fizetni, de egyebek mellett az orvosi praxis megszerzése is illetékköteles, és fizetnie kell annak is, aki öröklési szerződéssel szerzett értékpapírt, illetve aki belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben szerzett részt, részvényt, részjegyet.
Az ingatlanvásárláshoz és gépjármű-átruházáshoz kapcsolódó ügyintézés és ügylet igencsak különböző. Már csak azért is, mert az ingatlan és az autó értéke általában más: az ingatlan jóval értékesebb, mint az autó, ebből következően az úgynevezett illetékalap is sokkal magasabb. De nem csak erről van szó.
Az autóvásárlás esetében az illeték mértékét két változó alakítja: az autó évjárata és teljesítménye. Értelemszerűen minél nagyobb a teljesítmény, annál magasabb az illeték. Ezzel ellentétesen befolyásolja azonban az illeték összegét az autó életkora: minél öregebb a gép, annál alacsonyabb az illeték.
Az ingatlanoknál nincs ilyen különbségtétel, az illeték egységesen a vételár 4 százaléka, egymilliárd forint felett pedig 2 százaléka, de legfeljebb 200 millió forint. Emellett egy sor kedvezmény és mentesség is elérhető, így jelentősen lefaragható a ténylegesen fizetendő illeték összege.
Mindenképpen érdemes vagyonszerzési illeték kalkulátort használni vásárlóként, sőt már azelőtt érdemes próbaszámítást végezni, mielőtt létrejött volna egyáltalán az adásvétel. Ennek oka prózai: erre is forrást kell találni, és sajnos nem nagyon lehet hosszan tologatni a kifizetést.
Ingatlanvásárlás esetén nem kell szerencsére azonnal készíteni a pénztárcát. Az igaz, hogy az adásvételt követő 30 napon belül be kell jelenteni az ügyletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a NAV általában nem iparkodik azonnali válasszal. Jellemzően ezt a feladatot egyébként az adásvételt intéző ügyvéd végzi el.
A NAV majd egyszer megküldi a határozatot, és az abban szereplő határidőre kell átutalni az ingatlan értékéből kiszámolt illetéket. Mire tényleg fizetni kell, általában több hónap is eltelik. Az is igaz ugyanakkor, hogy egy 30 millió forintért vásárolt lakás esetében az illeték 1,2 millió forint, vagyis adott esetben komoly feladat az összeg előteremtése.
Fontos, hogy van lehetőség az illeték összegének csökkentésére, részletfizetésre, vagy akár mentességre is, ezért fontos áttanulmányozni a részletszabályokat, illetve mindent átbeszélni az ügyvéddel.
A visszterhes vagyonátruházási illeték csökkentésében a leggyakoribb eset az úgynevezett cserepótló vétel. Vagyis ha eladjuk a lakásunkat, és három éven belül vásárolunk egy másikat, akkor az illetéket csak a két lakás értékének különbsége után kell megfizetni - ha az újabb lakás drágább volt. Tehát például ha eladtunk egy lakást 15 millióért, és vettünk egyet 25-ért, 10 millió forint után kell 4% vagyonszerzési illetéket fizetni, összesen 400 000 forintot. Ha olcsóbb az új lakás, értelemszerűen nem kell illetéket fizetni.
A CSOK támogatás összegével a megvásárolt ingatlan illetékalapja csökkenthető. Például ha egy 30 milliós ingatlanra vettünk igénybe 10 millió támogatást, csak 20 millió forint után kell kifizetni az illetéket. A kedvezmény csak a CSOK támogatásra vonatkozik, a hitelre nem!
Ha a régi lakást még nem sikerült eladni, de az új már megvan, a vevő jelezheti a NAV-nak, hogy el akarja adni a régit, így az eladásig - de maximum egy évig - nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Ez tipikusan akkor fordulhat elő, ha időben összecsúszik az eladás és a vétel. Nem annyira meglepő ez, hiszen az emberek jellemzően nem befektetési célból vásárolnak és adnak el lakást, hanem a meglévőt akarják egy nagyobbra, újabbra vagy akár kisebbre cserélni. Könnyen előfordul, hogy az eladás csúszik, ilyen esetben pedig nem fair, hogy elbukja az ember a kedvezményt. Ugyanakkor a jogszabály csak egy év türelmi időt engedélyez, ennyinek elégnek kell lennie arra, hogy egy értékesíthető ingatlant eladjon a tulajdonosa.
Mentesség jár az illetékfizetési kötelezettség alól, ha az ingatlanügylet házastársak vagy közeli hozzátartozók egymás közötti cseréje, illetve ajándékozás vagy adásvétel útján jön létre. Szintén mentesség vonatkozik a telekre, ha a vásárlást követő négy éven belül megkezdődik a lakóingatlan építése. Közeli hozzátartozónak az egyenesági leszármazottak illetve szülők számítanak.
Építtetőtől vásárolt új ingatlan vásárlásákor 15 millió forintig illetékmentesség jár, ha az új lakás forgalmi értéke, vagy a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. A 15 és 30 millió forint közötti értékre azonban meg kell fizetni a 4 százalékot. Vagyis ha a lakást 30 millió forintért vásárolta meg az új tulajdonos, 15 millióig mentességet élvez, az a fölötti 15 millió után meg kell fizetni a 4%-os, összesen 600 ezer forint illetéket. 30 millió forint vételár felett azonban egyáltalán nem jár a kedvezmény, még a 15 millió forintig terjedő részre sem.
A kedvezmény vagy mentesség vonatkozik a lakóépület bővtéséére (pl. tetőtér beépítés), és a nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan átalakírására is. A feltételek teljesülését a vagyonszerzőnek kell igazolni az adóhatóság felé a fizetési meghagyás véglegessé válásáig.
A 35 év alattiak illetékkedvezménye az első lakás vásárlásakor igényelhető, ha az ingatlan összéértéke nem haladja meg a 15 millió forintot. A kedvezmény tulajdoni hányad megszerzésekor is igénybe vehető. Az illeték kedvezmény 50%-os - praktikusan 4% helyett 2%-ot kell fizetni a tulajdonszerzés után, ami egy 15 milliós lakás esetében 300 000 forint megtakarítást jelent. 15 millió forintot meghaladó vételár felett viszont egyáltalán nem jár a kedvezmény, még a 15 millió forint alatti részre sem. A jogszabály szempontjából első lakástulajdont szerzőnek minősül az, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, vagy lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada.
Első ingatlan vásárlásakor 12 havi részletfizetés is választható a vételártól és életkortól függetlenül, de ezt külön kérvényezni kell. A mentesség, kedvezmény, részletfizetés iránti kérelmet a B400-as NAV adatlapon kell kérni.
